A cseh sör és kultúra lapja

Hetedik Lépcső

Hetedik Lépcső

A Cseh Sör Napjára

2020. szeptember 28. - Hetedik Lépcső

Csehországban szeptember utolsó hétvégéjén ünneplik a Cseh Sör Napját. Hivatalosan a pontos dátum szeptember 28., Vencel halálának napja, ami Csehországban állami ünnep. Ünnepeljünk mi is Szent Vencelre, a cseh sörfőzők patrónusára emlékezve, és látogassunk el egy kis sörfőzdébe, a Pivovar Chříčbe!

I. Vencel cseh fejedelem (907–935), akit később szentté avattak, Csehország, Morvaország és a sörfőzők patrónusa. Egészen fiatalon, 14 éves korában lépett a trónra, de nem uralkodhatott túl sokáig, mert türelmetlen ifjú öccse, Boleslav fejedelem 935. szeptember 28-án orvul meggyilkoltatta a kíséret nélkül épp templomba igyekvő bátyját. Ezért Vencelt már halála után nem sokkal vértanúként tisztelték nem csak cseh földön, hanem Európa más országaiban is, és noha a katolikus egyház csak a 17. században ismerte el hivatalosan szentnek, már jóval korábban szentként tartották számon. Halálának a napja, szeptember 28. a cseh államiság ünnepe.
img_20200921_104539.jpg

Tovább

Cseh craft-főzdék cicaharca

Matuška vs. Zichovec

Miközben itthon a kisüzemi sörfőzdék remélt térnyerését elősegíteni vélt törvénymódosítás fodrozgatja a sörforradalom állóvizét, Csehországban egymásnak feszült napjaink cseh sörfőzésének két élcsapata, a Matuška és a Zichovec, és ahogyan az minden rendes kocsmai pofozkodásnál szokott történni, rövid időn belül beszállt egy harmadik társaság is. Szerencsére vér nem folyt, csak jobbnál jobb sörök.

82304425_1349389208594244_1282163335305815610_n.png

Tovább

Hol sörözzünk Brnóban?

Tizenkilenc kocsmajavaslat 2020-ra

Csehország második legnagyobb városának kocsmasűrűsége megközelíti Prágáét, ami nyilván összefüggésbe hozható az itt tanuló többzezer egyetemistával, és az egyre élénkülő turistaforgalommal. Ha a sörözőkhöz még hozzáadjuk a tizenkettő helyi sörfőzdét, akkor nyilván nem kell győzködni senkit sem arról, hogy Brnóban szomjan nem maradhat.

Stopkova Plzeňská Pivnice
(Česká 5.)
Nagy múltú söröző a város egyik legforgalmasabb sétálóutcájában, egy szecessziós homlokzatfestésű házban: 1880-ban Brnóban elsőként itt csapoltak Pilsner Urquellt. A korábban kissé lepattant étterem-sörözőt 2010–2011-ben (az egész házzal együtt) felújították, azóta a PU Kolkovna-láncának tagjaként működik annak minden előnyével és hátrányával. Előnyére írhatjuk a hálózat sztenderdjeit, vagyis ételben-italban nagy meglepetés (csalódás) nem érhet, viszont nem mindig kellemes saturészeg britek, németek társaságában sörözni.

pegas_pohar.jpg

Tovább

Sörpiaci gyorsjelentés Csehországból

A járványügyi helyzet, a sörözők és a határok újranyitásának izgalmai kissé elterelték mindannyiunk figyelmét az egyéb dolgokról, még akkor is, ha azok szintén a sörrel függenek össze. Például az éves sörpiaci jelentésekről.
Csehországban is elkészültek a statisztikákkal, így a Cseh Sörfőzők és Malátázók Szövetségének közleménye szerint 2019-ben minden eddiginél több, összesen 21,608 millió hektoliter sört főztek az országban, az egy főre jutó éves sörfogyasztás pedig 142 liter lett.
imgp2310.JPG

Tovább

Mikrosörfőzdét épít a Pilsner Urquell

Pivovar Proud lesz a neve annak a kisüzemi sörfőzdének, amit a Pilsner Urquell épít az egykori sörgyári erőmű ipari műemlék épületében, a Mže és a Radbuza folyók összefolyásánál. Az 1907-ben épített erőmű amellett, hogy 130 villanymotort, 120 ívlámpát és 6200 izzólámpát működtetett a sörgyárban egykor, még a város számára is szolgáltatott energiát.
pilsen_cz_tschechien_wasserturm_neue_m_lzerei_elektrische_kraft-_und_lichtzentrale_zeno_ansichtskarten.jpg

Tovább

Repülő sörfőzdék

Cseh gerillák

A sokszor és sokat hivatkozott sörforradalom egy új sörfőzési „cégformát” is meghonosított, a gerillafőzdét, vagy más néven vándor sörfőzdét. Azokat a sörfőzdéket, sörfőzőket nevezzük így, akiknek nincs saját üzemük, ezért egy-egy tétel sör elkészítésére működő sörfőzdék kihasználatlan kapacitásait veszik bérbe, vagyis bérelnek üzemidőt, tartálykapacitást stb.

A gerillák annyiban (is) különböznek az otthonfőzőktől, hogy egyrészt professzionális, nagyobb kapacitású berendezéseken főznek, és ami talán még fontosabb, a termékeiket eladásra szánják, nem a baráti kör és a család sörszükségleteinek kielégítésére.

img_20180921_200644.jpg

A Pivovar Létající Bezdomovec a pilseni Slunce ve skle sörfesztiválon

Tovább

Ötszáz éves craft főzde egyféle sörrel

Pivovar U Fleků, Prága

A létező szocializmusban az U Fleků igazi zarándokhely volt, Prága kihagyhatatlan kincse, ma már inkább turistalátványosság. Mindezzel együtt minden igaz sörbarátnak életében legalább egyszer el kell ide zarándokolnia. Az sem baj, ha többször, a sör ugyanis változatlanul kiváló...

A nagyjából ezerkétszáz vendégre méretezett sörmérőhely épületegyüttese azonban önmagában is szemet gyönyörködtető kívül-belül egyaránt, és az árnyas kerthelyiség is kellemes üldögélésnek biztosít színteret, a helyben főzött, és csak itt kapható 13-as testes barna sör pedig határozottan finom. Nem mellékesen a söröző 1999-ben ünnepelte ötszázadik születésnapját.
u_fleku.JPG

Tovább

Knédli knédlivel

Ha Csehország, akkor knédli. És ez fordítva is igaz, ha az „igazi” knédlit keressük, akkor Csehországba kell utaznunk. Igaz ez akkor is, ha a knédli, vagy knödel, esetleg gőzgombóc vagy szalvétagombóc valamilyen formában az egykori Osztrák-Magyar Monarchia összes országában megtalálható.

p1010266.JPG

Tovább

Lánykorbácsolás és zöld sör

Cseh húsvéti szokások

Az ünnepekhez kötődő népszokások Csehországban némileg különböznek a nálunk megszokottaktól, annak ellenére, hogy karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor ott is, és itthon is keverednek az egyházi és a világi hagyományok.

A húsvét – csehül velikonoce – kétségtelenül egyházi eredetű, ám az ünnepi szokások keverednek a a pogány tavaszünnep rituáléival. A velikonoce maga is összetett szó, a „nagy éjjelt”, vagyis a Jézus feltámadása, a „nagy nap” előtti estét jelenti.
pomlazka_1910.jpg

Húsvéti vesszőzés (1910)

Tovább

Cseh kocsmakoktélok

A Betontól a Mágikus szemig

Az egyedfejlődés során minden kocsmajáró ember bejár egy sajátos italpályát, amely során kezdőből profivá képzi magát. Vagy az antialkoholizmust választja, de ez a lehetőség ezúttal nem képezi tanulmányunk témáját.

Valahol tehát el kell kezdeni. A fiatal szervezet ösztönösen küzd az alkohol ellen, ezért a „kapu-drog” mindig valamilyen könnyed, jellemzően édes likőrszerűség. Ezután már a komolyabb italok következnek, de mivel azok a kezdők számára többnyire még „nem finomak”, valamivel fogyasztóbarátibbá kell tenni a vodkát, rumot, whiskyt és társaikat. S ez az a pillanat, amikor megszületnek a különféle generációs kevert italok, a kocsmamixek.
Magyarországon is számos ilyen koktél ismert, példának csak az 1980–1990-es évek borzalmait, a vörösboros kólát (VBK, Vadász), a matrózfröccsöt (sör rummal) vagy a rumos kólát hozzuk fel, amit egyébként Cuba Libre néven ismer a művelt koktélvilág.
img_20180923_143724.jpg

A "zöld" sokféle kocsmakoktél alapanyaga

 

Tovább
süti beállítások módosítása