A cseh sör és kultúra lapja

Hetedik Lépcső

Hetedik Lépcső

Zene, ami megmarad(t)

Zene füleinknek

2020. március 31. - Hetedik Lépcső

 Mint ismeretes, a rockzene történetének napja nyugaton kelt fel: a gyökerek, az ihletforrások javarészt Amerikához, a blues, a rock and roll és a country világához kötődnek, a napkelte viszont a Föld forgásával összhangban kissé hamarabb következett be Angliában: ott lépett színre a Beatles, a Rolling Stones, a The Animals, a Small Faces, a The Yardbirds, majd a Procol Harum, a Cream: a brit oroszlán dicsőségét már nem győztes csaták és hódítások öregbítették, hanem – más művészek mellett – azok a fiatalemberek, akik a hatvanas évek első felében, közepetáján belecsaptak a húrokba, ütni kezdték a dobot, és valóságos zenei forradalmat idéztek elő. Amerikai nemzedéktársaik se voltak restek és kevésbé invenciózusak, amit – többek között – a Doors, a Grateful Dead, a Jefferson Airplane, a Velvet Underground, s persze Jimi Hendrix és Frank Zappa feltűnése tanúsított.

Közép-Európa jelentős része akkoriban – Milan Kundera 1983-ban született híres kifejezésével élve – az „elrabolt Nyugat” állapotában leledzett, de a hatvanas években a vasfüggöny már nem volt átjárhatatlan, a hangok terjedését pedig egyébként sem tudta megakadályozni. A világ a televízió révén is egyre inkább jelen volt a „béketábor” népességének otthonaiban, s igen gyorsan kiderült, hogy a szocialista országok ifjúsága is fölöttébb fogékony mindarra, ami a könnyűzene(?) világában Nyugaton történik.

Tovább

Találkozásaim Hraballal

Kereken 106 évvel ezelőtt ezen a napon született Bohumil Hrabal, a Magyarországon is rendkívül népszerű cseh író. Élettörténete sokak számára ismerős, így azt is sokan tudják, hogy nevelőapja a nymburki sörgyárban töltött be fontos vezetői állást. Hrabalra a sörgyár jelenlegi igazgatójának, Pavel Benáknak az írásával emlékezünk.

Igazából sohasem tartoztam a könyvmolyok közé, a kötelező olvasmányokat is csak mérsékelt lelkesedéssel olvastam. Aztán egyetemistaként – a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján – a kollégiumban kezembe került egy nem túlságosan terjedelmes könyv. Valójában ma már nem emlékszem, hogy ez az első Hrabal-könyvem vajon tényleg a Sörgyári capriccio volt-e, de tény, hogy a Városka a víznél (Městečko u vody*) trilógiába azóta is sűrűn belelapozok.

bohumil_hrabal_1988l_foto_hana_hamplova.jpg

Fotó: Hana Hamplová Wikimedia

Tovább

Cseh-magyar sörháborúskodás

Hiába is tagadnánk, szeretjük a cseh sört, és generációk óta szeretjük, talán már a génjeinkbe is kódolódott a cseh sör szeretete. Megsárgult újságlapokat forgatva, már az 1880-as évekből találunk szép számmal olyan vendéglői és sörözői hirdetéseket, amelyekben cseh sörökkel csábítják a vendégeket. Ráadásul nem is egyfélével.


Az is ezekből a lapokból derül ki, hogy a századforduló éveiben a félmillió hektolitert is meghaladta évente a Magyarországra érkező cseh sörfolyam. (Csak érdekességképp, ma ennek a mennyiségnek nagyjából kétharmadát importáljuk.) Nem is csoda, hogy ez eléggé szúrta a hazai sörgyárosok szemét, akik csak az alkalmat várták, hogy nekimehessenek a cseh sörnek.
romaniadefeadted1916.jpg

Tovább

Masopust – cseh farsang sörrel

Hiába keresztény ünnepnapok foglalják keretbe, a vízkereszttől húshagyókeddig tartó farsang, az azt lezáró téltemető karnevállal, valahol mégiscsak mélyen pogány gyökerű rituálé, amit a római katolikus egyház nem is mindig és nem is feltétlenül nézett jó szemmel. Talán ez is lehet a magyarázata annak, hogy az alapból erősen huszita beállítottságú csehek szerte az országban jelmezes felvonulásokkal és nagy dínomdánommal búcsúztatják a telet.

1080px-masopust_masks_in_milevsko_2016_048.jpg

Tovább

Sörpecsétes České Budějovice

Sörverseny és fesztivál

A Zlatá pivní pečeť (Arany Sörpecsét) nevezetű sörversenyt az 1990-es évek legelején rendezték meg először, amelyre tizennégy-tizenöt cseh sőrfőzde nevezett négy kategóriában nagyjából ötven sörével. Az idei, sorrendben 30. versenyre már közel húsz országból ezer fölötti számban várnak mintákat, amelyeket kb. ötven kategóriába soroltak.

A Zlatá pivní pečeť azonban nem csak egy sörverseny, hanem fesztivál is. Az idén február 17. és 22. között megrendezendő eseményen hétfőtől csütörtökig tartanak majd a minősítések, csütörtöktől szombatig pedig délutántól éjfélig dübörög a fesztivál. A vakkóstolást és értékelést egy sörfőző szakemberekből – a főzdék delegáltjaiból – és független kóstolókból álló nemzetközi zsűri végzi különböző élelmiszeripari minőségtanúsító szervezetek felügyelete alatt. Kategóriánként három – arany, ezüst és bronz – „pecsétet” osztanak ki. A díjak átadására a fesztiválszínpadon szombat este kerül sor.
p1040080.JPG

Tovább

Hol söröztünk Prágában 40 éve?

Nosztalgiaposzt

Sajnos a prágai kocsmák élete sem örök. Ha elkészítjük a negyvenéves leltárt, láthatjuk, hogy van jó néhány söröző, amelyik bezárt, és valami egészen más van a helyén, van, amelyikből night club, gyorsétterem lett, vagy nem feltétlenül sörcentrikus vendéglátóhellyé „fejlesztették”. És vannak, amelyek kisebb-nagyobb átalakításokkal, de még ma is működnek, némelyikük ma is vállalható, sőt megmaradt kedvencnek.

Mielőtt azonban rátérnénk a címben feltett kérdésre, érdemes néhány szót ejtenünk arról is, hogy hogyan söröztünk akkoriban Csehszlovákiában, és azon belül is Prágában? Mert egészen másként működött arrafelé egy söröző, mint például itthon vagy a világ más részein.
img178.jpg

(Fotó: V. Gy.)

Tovább

Diplomáciai bonyodalom egy sör körül

Chříč hegyek között fekvő festői, alig több mint 200 lakosú falucska Pilsentől nagyjából harminc kilométerre északkeletre. Kastélya és sörfőzdéje természetesen van. A kis közép-európai ország és a világ egyik atomhatalmának konfliktusát ez utóbbi India Pale Ale (IPA) söre okozta.

Chříč barokk stílusú kastélyának sörfőzdéje 1567-től egészen a II. világháború végéig szolgálta az uraságot és a falucska lakóit. Hetven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra sör készüljön a főzdében. A Pivovar Chříč egészen különleges a cseh, de az európai sörfőzdék sorában is, ugyanis az ezerliteres főzőházat csak a legszükségesebb mértékben korszerűsítették, és még ma is közvetlen fűtésű. A főzdében az elmúlt négy év alatt közel húszféle sör készült, alsó és felsőerjesztésűek egyaránt.
69632139_10217400288451631_1580845507377364992_o.jpg

Tovább

Farm-sörfőzde Nepomukban

Nepomuk, ez az aprócska cseh város (3400 lakos) Plzeňtől 30 kilométernyire délre elsősorban Nepomuki Szent János szülőhelyeként ismert. Másodsorban egy egészen kitűnő kisüzemi sörfőzde is működik a településen.

A legenda szerint Nepomuki János – a prágai érsek helynöke és egyben IV. Vencel német-római császár és cseh király feleségének gyóntatója – nem volt hajlandó elárulni a féltékeny természetű királynak, mit gyónt neki a királyné, a valóságban azonban inkább a kladruby-i apát kinevezésén vesztek össze. A király ezért 1393-ban elfogatta, megkínoztatta és zsákba varrva a Károly hídról a Moldvába dobatta. Az 1729-ben szentté avatott Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, halászok és vízimolnárok védőszentje.
67340961_10217083209684860_5369272709903548416_o.jpg

Tovább

Szent Vencel, a cseh sörfőzők patrónusa

IV. Károly német-római császár és cseh király felismerve a cseh sör, a cseh sörfőzés és komlótermesztés rendkívüli jelentőségét, 1357-ben korának legnagyobb tiszteletben tartott cseh szentjét, Vencelt tette meg a cseh sörfőzők és komlótermesztők patrónusává.

mikola_ale_st_wenceslas.jpg

Tovább

Hol sörözzünk Prágában?

Látszólag nincs egyszerűbb dolog a világon, mint sörözőket ajánlani Prágában, hiszen közel ötven sörfőzde és megszámlálhatatlan csapolóhely szolgálja a turistákat és a helyi erőket. Ugyanakkor a kocsmabőség számos csapdát is rejt, nem biztos, hogy akkor járunk a legjobban, ha mindjárt az első utunkba eső sörözőbe berontunk.

tigrincs.jpg

Tovább
süti beállítások módosítása