A sokszor és sokat hivatkozott sörforradalom egy új sörfőzési „cégformát” is meghonosított, a gerillafőzdét, vagy más néven vándor sörfőzdét. Azokat a sörfőzdéket, sörfőzőket nevezzük így, akiknek nincs saját üzemük, ezért egy-egy tétel sör elkészítésére működő sörfőzdék kihasználatlan kapacitásait veszik bérbe, vagyis bérelnek üzemidőt, tartálykapacitást stb.
A gerillák annyiban (is) különböznek az otthonfőzőktől, hogy egyrészt professzionális, nagyobb kapacitású berendezéseken főznek, és ami talán még fontosabb, a termékeiket eladásra szánják, nem a baráti kör és a család sörszükségleteinek kielégítésére.
A Pivovar Létající Bezdomovec a pilseni Slunce ve skle sörfesztiválon
A jelenséget szokták még fantom, gipsy, kakukk vagy egyszerűen projekt sörfőzésnek is nevezni. Csehországban létající, azaz repülő sörfőzde a nevük az ezen az elven működő vállalkozásoknak. A névadó, Jan Kočka nem ismeretlen a sörkedvelők számára, ő alapította 2008-ban Varnsdorfban a Kocour sörfőzdét, majd másfél évvel később ott is hagyta, inkább választva a „vándoréletet”, és Nomád néven megalapította az első cseh „repülő” sörfőzdét. A repülés pedig munkás éveinek első húsz évéből jött, ugyanis pont ennyi ideig volt a cseh állami légitársaság alkalmazottja, s úgy gondolta, sörfőzdéről sörfőzdére röppenve fogja attól kezdve főzni a söreit. A létající elnevezést mindenesetre gyorsan átvette az egész cseh sörtársadalom. És a poén a végére: 2018-ra Jan Kočka megunva a repkedést újabb, immár fizikai valójában is létező sörfőzdét alapított Děčínben. A név természetesen maradt a jól bejáratott Nomád. A sörfőzdéhez 11 csappal taproom is tartozik, érdemes felkeresni annak, aki arra jár.
Nevezzük azonban bárhogy, a lényeg minden esetben ugyanaz: adott egy innovatív sörfőző – legtöbbször egykori homebrewer, vagyis otthonfőző –, akinek vannak receptjei, nyersanyagai, de nincs sörfőző felszerelése és helyisége, így hát szabad kapacitást bérel valahol. Ehhez persze olyan sörfőzdére van szükség, amely biztonsággal tudja azt a technológiát, amelyre a sörfőzőnek szüksége van.
Elsőre ugyan kissé fapadosnak tűnik a dolog, de rögvest megváltozhat a véleményünk, ha tudjuk, hogy napjaink experimentális sörfőzésének egyik nagyágyúja, a dán Mikkeller is vándorfőzde, amely 2008-as piacra lépése óta közel 700 féle sört főzött az USA-tól Ausztráliáig tucatnyi országban.
Csehországban jelenleg körülbelül 80 gerillafőzde van bejegyezve, azonban, hogy közülük mikor, mennyi az aktív, nehéz megmondani. Vannak, akik évente csak egy-két sörrel jelentkeznek, és vannak olyanok is, akik folyamatosan a színen vannak, és jó eséllyel mindig van elérhető sörük a szaküzletekben és a craft sörözőkben. Néhányat az utóbbiak közül név szerint is megemlítünk.
Falkon. 2012-ben alapított žateci székhelyű gerillafőzde. A legenda szerint az alapító Jakub Veselý már ötéves korában segédkezett szüleinek az otthoni sörfőzésben. Innen nem is vezethetett máshova az út, mint az egyetem söripari szakára, aminek elvégzése után rögtön megalapította a Falkont. Szinte kizárólag csak felsőerjesztésű söröket főz.
Pivovar Chroust. A sörfőzde a talán legideálisabb párkapcsolat, egy sörfőző leány és egy sörkedvelő legény szerelmének „gyümölcse”. Karolína az egyetem elvégzése után az akkoriban vadonatúj pilseni Ravenhez szegődött sörfőzőnek, és ott készítette el első Chroust sörüket is 2016 végén. Azóta többtucatnyi sört főztek gerilla üzemmódban a legegyszerűbb lágertől a hordóérlelt stoutokig.
A Černý Potoka 2016 óta készíti söreit gerilla üzemmódban – leginkább a Zichovec a Clock főzdéjében –, a pletykák szerint azonban rövidesen állandó albérlője lesz a bővülő Clocknak. Eddig, talán egyetlen IPL kivételével csak felsőerjesztésű ale-eket készítettek.
A Pivovar létající Bezdomovec nem csupán megjelölésében, de konkrétan a nevével is a hontalanságra utal, a bezdomovec ugyanis hajléktalant jelent. Az Ostravában bejegyzett gerillafőzde elsősorban felsőerjesztésű söröket kínál, amik többnyire a frýdlanti Albrecht sörfőzdében készülnek.
( V. Gy.)
