Csehországban szeptember utolsó hétvégéjén ünneplik a Cseh Sör Napját. Hivatalosan a pontos dátum szeptember 28., Vencel halálának napja, ami Csehországban állami ünnep. Ünnepeljünk mi is Szent Vencelre, a cseh sörfőzők patrónusára emlékezve, és látogassunk el egy kis sörfőzdébe, a Pivovar Chříčbe!

I. Vencel cseh fejedelem (907–935), akit később szentté avattak, Csehország, Morvaország és a sörfőzők patrónusa. Egészen fiatalon, 14 éves korában lépett a trónra, de nem uralkodhatott túl sokáig, mert türelmetlen ifjú öccse, Boleslav fejedelem 935. szeptember 28-án orvul meggyilkoltatta a kíséret nélkül épp templomba igyekvő bátyját. Ezért Vencelt már halála után nem sokkal vértanúként tisztelték nem csak cseh földön, hanem Európa más országaiban is, és noha a katolikus egyház csak a 17. században ismerte el hivatalosan szentnek, már jóval korábban szentként tartották számon. Halálának a napja, szeptember 28. a cseh államiság ünnepe.

Miközben itthon a kisüzemi sörfőzdék remélt térnyerését elősegíteni vélt törvénymódosítás fodrozgatja a sörforradalom állóvizét, Csehországban egymásnak feszült napjaink cseh sörfőzésének két élcsapata, a Matuška és a Zichovec, és ahogyan az minden rendes kocsmai pofozkodásnál szokott történni, rövid időn belül beszállt egy harmadik társaság is. Szerencsére vér nem folyt, csak jobbnál jobb sörök.

Csehország második legnagyobb városának kocsmasűrűsége megközelíti Prágáét, ami nyilván összefüggésbe hozható az itt tanuló többzezer egyetemistával, és az egyre élénkülő turistaforgalommal. Ha a sörözőkhöz még hozzáadjuk a tizenkettő helyi sörfőzdét, akkor nyilván nem kell győzködni senkit sem arról, hogy Brnóban szomjan nem maradhat.

Stopkova Plzeňská Pivnice
(Česká 5.)
Nagy múltú söröző a város egyik legforgalmasabb sétálóutcájában, egy szecessziós homlokzatfestésű házban: 1880-ban Brnóban elsőként itt csapoltak Pilsner Urquellt. A korábban kissé lepattant étterem-sörözőt 2010–2011-ben (az egész házzal együtt) felújították, azóta a PU Kolkovna-láncának tagjaként működik annak minden előnyével és hátrányával. Előnyére írhatjuk a hálózat sztenderdjeit, vagyis ételben-italban nagy meglepetés (csalódás) nem érhet, viszont nem mindig kellemes saturészeg britek, németek társaságában sörözni.

A járványügyi helyzet, a sörözők és a határok újranyitásának izgalmai kissé elterelték mindannyiunk figyelmét az egyéb dolgokról, még akkor is, ha azok szintén a sörrel függenek össze. Például az éves sörpiaci jelentésekről.
Csehországban is elkészültek a statisztikákkal, így a Cseh Sörfőzők és Malátázók Szövetségének közleménye szerint 2019-ben minden eddiginél több, összesen 21,608 millió hektoliter sört főztek az országban, az egy főre jutó éves sörfogyasztás pedig 142 liter lett.

Pivovar Proud lesz a neve annak a kisüzemi sörfőzdének, amit a Pilsner Urquell épít az egykori sörgyári erőmű ipari műemlék épületében, a Mže és a Radbuza folyók összefolyásánál. Az 1907-ben épített erőmű amellett, hogy 130 villanymotort, 120 ívlámpát és 6200 izzólámpát működtetett a sörgyárban egykor, még a város számára is szolgáltatott energiát.

A sokszor és sokat hivatkozott sörforradalom egy új sörfőzési „cégformát” is meghonosított, a gerillafőzdét, vagy más néven vándor sörfőzdét. Azokat a sörfőzdéket, sörfőzőket nevezzük így, akiknek nincs saját üzemük, ezért egy-egy tétel sör elkészítésére működő sörfőzdék kihasználatlan kapacitásait veszik bérbe, vagyis bérelnek üzemidőt, tartálykapacitást stb.

A gerillák annyiban (is) különböznek az otthonfőzőktől, hogy egyrészt professzionális, nagyobb kapacitású berendezéseken főznek, és ami talán még fontosabb, a termékeiket eladásra szánják, nem a baráti kör és a család sörszükségleteinek kielégítésére.

A Pivovar Létající Bezdomovec a pilseni Slunce ve skle sörfesztiválon

A létező szocializmusban az U Fleků igazi zarándokhely volt, Prága kihagyhatatlan kincse, ma már inkább turistalátványosság. Mindezzel együtt minden igaz sörbarátnak életében legalább egyszer el kell ide zarándokolnia. Az sem baj, ha többször, a sör ugyanis változatlanul kiváló...

A nagyjából ezerkétszáz vendégre méretezett sörmérőhely épületegyüttese azonban önmagában is szemet gyönyörködtető kívül-belül egyaránt, és az árnyas kerthelyiség is kellemes üldögélésnek biztosít színteret, a helyben főzött, és csak itt kapható 13-as testes barna sör pedig határozottan finom. Nem mellékesen a söröző 1999-ben ünnepelte ötszázadik születésnapját.

Ha Csehország, akkor knédli. És ez fordítva is igaz, ha az „igazi” knédlit keressük, akkor Csehországba kell utaznunk. Igaz ez akkor is, ha a knédli, vagy knödel, esetleg gőzgombóc vagy szalvétagombóc valamilyen formában az egykori Osztrák-Magyar Monarchia összes országában megtalálható.

Az ünnepekhez kötődő népszokások Csehországban némileg különböznek a nálunk megszokottaktól, annak ellenére, hogy karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor ott is, és itthon is keverednek az egyházi és a világi hagyományok.

A húsvét – csehül velikonoce – kétségtelenül egyházi eredetű, ám az ünnepi szokások keverednek a a pogány tavaszünnep rituáléival. A velikonoce maga is összetett szó, a „nagy éjjelt”, vagyis a Jézus feltámadása, a „nagy nap” előtti estét jelenti.

Húsvéti vesszőzés (1910)

Az egyedfejlődés során minden kocsmajáró ember bejár egy sajátos italpályát, amely során kezdőből profivá képzi magát. Vagy az antialkoholizmust választja, de ez a lehetőség ezúttal nem képezi tanulmányunk témáját.

Valahol tehát el kell kezdeni. A fiatal szervezet ösztönösen küzd az alkohol ellen, ezért a „kapu-drog” mindig valamilyen könnyed, jellemzően édes likőrszerűség. Ezután már a komolyabb italok következnek, de mivel azok a kezdők számára többnyire még „nem finomak”, valamivel fogyasztóbarátibbá kell tenni a vodkát, rumot, whiskyt és társaikat. S ez az a pillanat, amikor megszületnek a különféle generációs kevert italok, a kocsmamixek.
Magyarországon is számos ilyen koktél ismert, példának csak az 1980–1990-es évek borzalmait, a vörösboros kólát (VBK, Vadász), a matrózfröccsöt (sör rummal) vagy a rumos kólát hozzuk fel, amit egyébként Cuba Libre néven ismer a művelt koktélvilág.

A "zöld" sokféle kocsmakoktél alapanyaga