Csehországban szeptember utolsó hétvégéjén ünneplik a Cseh Sör Napját. Hivatalosan a pontos dátum szeptember 28., Vencel halálának napja, ami Csehországban állami ünnep. Ünnepeljünk mi is Szent Vencelre, a cseh sörfőzők patrónusára emlékezve, és látogassunk el egy kis sörfőzdébe, a Pivovar Chříčbe!

I. Vencel cseh fejedelem (907–935), akit később szentté avattak, Csehország, Morvaország és a sörfőzők patrónusa. Egészen fiatalon, 14 éves korában lépett a trónra, de nem uralkodhatott túl sokáig, mert türelmetlen ifjú öccse, Boleslav fejedelem 935. szeptember 28-án orvul meggyilkoltatta a kíséret nélkül épp templomba igyekvő bátyját. Ezért Vencelt már halála után nem sokkal vértanúként tisztelték nem csak cseh földön, hanem Európa más országaiban is, és noha a katolikus egyház csak a 17. században ismerte el hivatalosan szentnek, már jóval korábban szentként tartották számon. Halálának a napja, szeptember 28. a cseh államiság ünnepe.

IV. Károly német-római császár és cseh király (1316–1378) különösen nagy tisztelője volt elődjének, ezért számos építményt és templomot ajánlott Szent Vencelnek, és neki ajánlotta a cseh királyok koronáját is, amelyet Szent Vencel-koronának neveznek, és a prágai várban, a Szent Vencel-kápolnában őriznek.
IV. Károly volt az az uralkodó, aki ráébredt a cseh sör, a cseh sörfőzés és komlótermesztés rendkívüli jelentőségére, és szigorú törvényekkel védte azt. Az életével játszott az a bátor utazó például, aki akár csak egyetlen tő žatec-környéki komlót is megpróbált kicsempészni az országból. A sörfőzés korabeli nemzetstratégiai felértékelését jelentette az a gesztus is, amivel IV. Károly 1357-ben megtette Szent Vencelt a cseh sörfőzők és komlótermesztők patrónusává.
A cseh sörfőzők 2002 óta szeptember utolsó hétvégéjén ünneplik a cseh sör napját, illetve már inkább hetét. Erre az alkalomra számos sörfőzdében főznek Szent Vencel-napi szezonális sört, és országszerte csapolják a sörözőkben. A Cseh Sörfőzők és Malátázók Egyesülete évente ilyenkor választ két újabb tagot a hírességek csarnokába, ahova azok nyerhetnek bebocsáttatást, akik kiemelkedően sokat tettek a cseh sörfőzésért és malátatermesztésért.

Pivovar Chříč

Chříč hegyek között fekvő festői, alig több mint 200 lakosú falucska Pilsentől nagyjából harminc kilométerre északkeletre. Természetesen van kastélya és sörfőzdéje is.
A barokk stílusú kastély sörfőzdéje 1567-től egészen a II. világháború kitöréséig szolgálta a gyakran cserélődő uraságot és a falucska lakóit. Az utolsó tulajdonosok 1925 és 1929 között modernizálták a főzdét, így a háború után komoly terveket szövögettek az üzem újraindítására. A történelem azonban államosítás formájában közbeszólt, a sörfőzdét a helyi téesz kapta meg, akik a berendezéseket hulladékként értékesítették, és magtárnak használták az épületeket.
A bársonyos forradalom után ugyan visszakerült korábbi tulajdonosaik kezébe az egykori főzde, de ők már nem kezdtek vele semmit, csak tovább romlott az állapotuk. A teljesen romos épületek végül 2009-ben kerültek a Propolis Egyesület tulajdonába, akik megkezdték az állagmegóvást és a helyreállítást, aminek az igazi érdekessége az lett, hogy nem egy modern kis főzdét építettek, nem is a legutolsó állapotot rekonstruálták, hanem egy még korábbi technológiát élesztettek fel. Az 1000 literes főzőházban ugyanis direkt fatüzeléssel melegítik a cefrézőüstöt és a komlóforralót. A hagyományokhoz való ragaszkodás jegyében az erjesztés is klasszikus nyitott kádakban történik.
A sörfőzdéhez egy hangulatos söröző, és egy kis sörfőző-múzeum is tartozik, és ne feledkezzünk meg a járvány idején igazán hasznos „ablakról” sem, ami az árnyékos kerthelyiségre nyílik
A sörfőzde éves kapacitása nagyjából ezer hektoliter, az elmúlt öt év alatt közel húszféle sör készült, alsó és felsőerjesztésűek egyaránt. A söreiket jellemzően a helyszínen, Pilsenben és Prágában lehet kapni, és időnként – mint például most – a budapesti Hetedik Lépcsőben.

Vétek György