Az egy főre jutó sörfogyasztás világranglistáját vezető Csehországban a sok „csak ivásra szakosodott” sörözőben is rendkívül fontosnak tartják a „valamit enni sörözés közben” elvét, épp ezért sokféle, pillanatok alatt szervírozható sörkorcsolyával képesek előrukkolni. Most a leggyakrabban előfordulókat gyűjtöttük csokorba.

Az év elején megjósoltuk, hogy az idén átlépi az ötszázat a csehországi sörfőzdék száma, és lőn, júniusban az 1700 lakosú, Dél-Csehországi Vlachovo Březí egykori uradalmi kastélyában meg is kezdte működését a Panský Pivovar, az 500. sörfőzde Csehország legújabb kori történetében.

Nagy kockázatot persze nem vállaltunk, hiszen az utóbbi években átlagosan körülbelül 30–35 új főzde nyílt az országban, így a 2007-es 110–115 sörfőzdétől mostanra jutottunk el az ötszázig. A nagy kérdés persze az, hogy meddig tart ez az impozáns növekedés, hol fog tetőzni a sörfőzdék száma? Mert előbb-utóbb egészen biztosan telítődik a piac, és valahol beáll egy még fenntartható szint, ami akár lehet 600–650 is, de visszaállhat a jelenlegire, vagy még valamivel ez alá is.

A Budapest Beer Week nemzetközi sörfesztivált a szervezők azzal a nem titkolt céllal hívták életre 2018-ban, hogy Magyarországon – Budapesten – is legyen egy olyan „Forma-1” szintű sörfesztivál, amelyet egész Európában jegyeznek, és számos országból kerekednek fel a sörrajongók azért, hogy személyesen is találkozhassanak kedvenc sörfőzőikkel.

A Budapest Beer Week egyebek mellett abban is különbözik a megszokott sörfesztiváloktól, hogy erre nem lehet a helypénz kifizetésével „jelentkezni”, a meghívást a korábbi évek kiemelkedő teljesítményével kell kiérdemelni. Az idei évben 25 országból 60 sörfőzde vesz részt az eseményen, a BPBW fővédnöke Iain Lindsay brit nagykövet, kiemelt vendégei pedig brit sörfőzdék és sörfőző mesterek lesznek.

Frýdlant Liberectől északra, a lengyel határ közelében található 8 ezer lakosú település. A városkát a 13. században, egy bazaltkúpon alapított várkastély uralja. És ha volt kastély, akkor minden bizonnyal volt sörfőzdéje is. A sörfőzést bizonyító első dokumentum 1381-es keltezésű, így hivatalosan ettől az évtől eredeztetik a helyi sörfőzés történetét.

Krúdy Álmoskönyve szerint erről álmodni egészséget jelent. A pilseni sör és a karlsbadi keserű likőr után Csehország talán harmadik legismertebb élelmiszeripari exportcikke az Olomouci kvargli. Pedig nem is ott készítik.

A kvargli (németül quargel, csehül tvarůžky) rúzsflórával érlelt pogácsasajt, amelyet sovány aludttejtúróból készítenek. Sajtviszonylatban alacsony a zsírtartalma, ezért azok is bátran fogyaszthatják, akik kalóriatáblázattal ülnek le minden étkezéshez. A tvarůžky csekély zsírtartalma mellett teljes értékű fehérjéket és kalciumot tartalmaz. A tradicionális gyártástechnológiának köszönhetően érése során pikáns illat és aroma képződik, ami nem biztos, hogy azonnal elnyeri mindenki tetszését.

Az Osztrák-Magyar Monarchia korában Bécs és Budapest mellett Prága is hihetetlenül dinamikusan fejlődő, gazdag társadalmi életet élő város volt. A városi polgárság kiterjedt társadalmi életet élt, amire bőven adódott is lehetőség, hiszen a kedvező gazdasági környezetet kihasználva rengeteg söröző, sörgyár, étterem és kávéház várta a vendégeket. Állítólag maga Hašek is több mint száz kocsmát látogatott rendszeresen.

Jellemző adat, hogy a XIX. század második felében Prágában csak az Óvárosban tizenöt (!), a Na Poříčín, ezen a rövid utcán, pedig négy sörfőzde is működött. Ezek persze csupán saját vendégeik számára főzték a sört.
A pezsgő társadalmi élettel együtt járt a fejlett művészeti (főleg irodalmi) élet is, és a kor számos ismert írót adott a cseh irodalomtörténetnek. Az egyik kiemelkedő alak, aki később a világirodalomba is beírta magát, Jaroslav Hašek, a Švejk szerzője volt. Hašek fiatal íróként – más pályatársaival együtt – Jakub Arbes idősebb cseh író köréhez tartozott, akire az ifjak mint tanítómesterükre néztek. Általában sörözőkben jöttek össze, és gyümölcsöző vitáikat gyakran további sörözőkben folytatták. Hašek életrajzírója, Radko Pytlík így foglalja ezt össze A csavargó liba című Hašek életrajzában.

Zichovec egy igazi kis falu Prágától nyugatra, a Kladnói járásban. A kicsi ezúttal valóban nem költői túlzás, hiszen a település lakosainak száma 150 fő körül van. Teljesen normális dolog tehát, hogy van egy sörfőzdéjük.

A falucska polgármestere, Ivan Husak helyi születésű sikeres vállalkozó tíz évvel ezelőtt határozta el, hogy építtet egy „szociális központot”, ahol étterem, kápolna, közösségi terek, galéria áll a helyi polgárok és az erre vetődő turisták rendelkezésére.
S ha már étterem, akkor ugye sör is kell, és miért ne legyen saját? Így végül 2012 szeptemberében Zichovecben csapra is verték az első hordó sört. Az évi körülbelül ezer hektoliter kapacitású brewpubban alapból négyféle sört főznek, két világos és két sötét lágert, plusz időnként valamilyen alkalmi, ünnepi sört.

Dobruška 7 ezer lakosú kisváros Hradec Královétól keletre mintegy 20 kilométerre. A város hosszú sörfőző múltra tekinthet vissza, az első ez irányú feljegyzések a XIII. század elejéről származnak. A ma működő sörfőzde elődjét 1870-ben építették a cseh sörgyáralapítási láz idején. A főzde többszöri rekonstrukció után egészen 1991-ig működött, amikor vevő híján leállították és bezárták, egyes berendezéseit pedig átszállították a közeli náchodi sörgyárba.

Csehország minden vitán felül sörnagyhatalom. A legrégebbi dokumentum, amelyikben működő sörfőzdéről tesznek említést, 933-ból datálódik, és innen származik a világ legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott sörtípusa, a pilseni. Fejenként itt isszák a legtöbb sört évente, körülbelül 139 litert, és itt a legnagyobb a főzdesűrűség is, egymillió lakosra 48 sörfőzde jut.

Csehországban 2017-ben nagyjából 400 sörfőzdében összesen 20 millió 322 ezer hektoliter sört főztek, ami valamivel több mint háromszorosa a magyarországi sörtermelésnek. Ebből a mennyiségből 4 millió 613 ezer hektó ment külföldre. A cseh sörexport legnagyobb célországai Szlovákia, Németország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Oroszország, és nem sokkal lemaradva következik Magyarország. Sörimport tekintetében Csehország továbbra is az EU sereghajtója. A hazai – mármint a csehországi – fogyasztás 38 százaléka esik a vendéglátóhelyekre, 62 százalék pedig a bolti forgalomra.

Van az úgy, hogy egy sör ihlet meg egy befektetőt, és elsőre csak azért épít sörfőzdét, hogy azt a bizonyos sört főzhesse. Valahogy ez történhetett a plzeňi Purkmist sörfőzdével is. A Purmistr ugyanis egy nagyon jó kis barna lágersör volt, amit az 1892-ben átadott domažlicei városi sörfőzdében főztek bő egy évszázadon keresztül.